“Tiborc panasza” a liberális oszd-meg-és-uralkodjról és a magyarországi cigányterrorról

Szaniszló Ferenc: “Kedves cigányok!…” – KÖTELEZŐ!

barikádTV: „Cigányterror” — Heves megye a polgárháború szélén áll

Kemény dolgok derültek ki: Fordulat jöhet Gyöngyöspatán

Gyöngyöspata – visszaeső bűnözők a támadók között

Forrás: Élő Anita- itthon@hetivalasz.hu
Utolsó módosítás:2011.06.06. – 12:21
Létrehozás:2011.06.06. – 08:302011.06.06. – 08:30

 Fordulatot hozhat a gyöngyöspatai helyzet megítélésében, hogy lapunk áttekintette az előző öt év bírósági ítéleteit, amelyekből kitűnik: a rasszista támadásoktól rettegő roma közösség tagjai többször is csoportosan bántalmazták a helyieket. Az áprilisi támadás két gyanúsítottja is visszaeső bűnöző, egyikük tavaly társaival rontott rá a helyi rendőrre.

A jogerős ítéletek hűvösen tárgyilagos világából tekintünk rá az elmúlt öt év legforróbb pillanataira, megszólaltatjuk az áldozatokat, és közben az a benyomásunk: olyan folytatásos krimibe csöppentünk, melynek epizódjai végén elfogják az elkövetőt, ám az a következő részben megint csak visszatér.
 
1. A hegybíró esete a szelepsapkákkal

Öt hónappal vagyunk az olaszliszkai lincselés előtt. 2006. május 11-én Soós Jánosné, a hegybíró felesége észreveszi, hogy három gyermek éppen lopja az utcán parkoló autójának szelepsapkáit. Rájuk rivall, a lurkók megijednek és elszaladnak. Az ítélet szerint az egyik fiúcska véres pólóban, a nagymamájával tér vissza. Csemer Jánosné felelősségre vonja a hegybíróékat, azt állítva, hogy Soós János bántalmazta a gyermeket, és verést ígér.

Nem telik bele egy óra, a ház előtt 30-40 fős roma csoport gyülekezik botokkal felszerelkezve, a hegybírót családja kiirtásával, házuk felgyújtásával fenyegetik meg. Mindezt hallja Soós szomszédja, az akkor 61 esztendős Sinka Sándor (képünkön kertésznadrágban). Kimegy a ház elé nyugtatgatni a romákat, azt tanácsolva, menjenek haza. A cigányok hallgatnak rá, ám egyikük (a most áprilisi verekedés egyik főszereplője), az Ördög ragadványnevű Baranyi Roland megfordul, és a jogerős ítélet szerint ököllel megüti az idős embert. (Farkas János roma önkormányzati vezető [képünkön csíkos pólóban], a helyi vajda szerint először Sinka bántalmazza az Ördögöt.)

Ekkor érkezik a hegybíró sógora, Maka Attila; ő eredetileg békíteni akarta a romákat, ám amikor az idős férfi az ütéstől a földre kerül, Maka Attila védeni próbálja. Őt egy léccel arcon ütik, összeesik. A két férfi úgy védekezik, ahogy tud a rendőrség megérkezéséig. (Maka Attila szerint először azt mondták, nem tudnak kijönni, mire közölték velük: akkor rendeljék meg a koporsójukat, mert őket itt megölik.)

A faluban futótűzként terjed a hír, hogy támadás érte a hegybírót, a képviselő-testületi tag Makát (egy multinacionális cég programozóját) és Sinka Sándort. Két-háromszáz nem roma (Farkas János szerint több ezer) érkezik a helyszínre, szemben velük ott áll a település szinte összes cigány férfija. A feszültség akkora, hogy mozgósítják az egri készenléti rendőrséget is. Éjszakába nyúlóan néznek farkasszemet egymással. (Végül a gyöngyösi rendőrkapitány oldja meg a helyzetet.)

Tettlegesség volt már korábban is: 2002-ben Csemer Jánosné (képünkön), a már idézett nagymama nekiment a rendőrnek (ezért felfüggesztett börtönre ítélték), ám lincselésközeli állapotba addig sosem jutottak. Az okokat már kívülről tudja az ország: a romák a munkanélküliséggel indokolják a feszültséget, a többiek pedig azzal, ami a cigánysor feletti, Kecskekő nevű hegyen lévő, 1986-ban kapott kertjeikkel történt. A falusiak pincéket építettek, szőlőt, gyümölcsösöket telepítettek, a nagybani piacra vitték a termést. Most Sinka Sándor mutatja meg nekünk a mára elvadult hegyre vezető utat. Birtokáról lélegzetelállító a kilátás, csak éppen gerendákig elhordva a ház, a diófák, az őszibarackos derékmagasságban lefűrészelve – korcs ágak nőnek ki a csonkokból.Sinka feljelentést tett, s mutatja a nyomozást megszüntető határozatot is: a tettes ismeretlen. (A vajda szerint a kárpótláson kapott birtokaikkal foglalkoztak inkább a gazdák, azért hanyagolták el a Kecskekövet, nem lopott ott senki.) Esztelen pusztítás mindenütt, az épületek omladoznak, a pincék meg nem voltak tízévesek, amikor “megkezdték” őket. A néhány száz forintos alumínium oromlemezért tépték le a tetőket, így haladtak, mígnem már csak a falak maradtak.
A hegybíró házánál történtek sokkolják, de ki is józanítják a feleket. Mindkét oldal belátta, hogy ez így nem mehet tovább. Romák és nem romák ülnek asztalhoz, megoldást keresnek, földprogramba kezdenek. (“Nagy a siker” – mondja a vajda. “Teljes kudarc” – értékelnek a falusiak.) A legproblémásabbnak tartott, a környékről odatelepített romáknak házat vesznek egy másik faluban, mert a cigányok szerint ők okozzák a bajokat. Miért szenvedjenek mindannyian néhány család miatt?Mégsem változik semmi.
 
2. Kétszeres áldozat – elütve, megverve

2007 decemberében Sinka Sándor öccse a kocsija mellett áll, amikor egy piros Lada elsodorja. Sinka Benedek (képünkön) a földre kerül, az autó segítségnyújtás nélkül továbbhajt. (“Öcsém, miért nem álltál meg?” – kérdezte később a tulajdonosától a vajda. “Féltem, hogy meglincselnek.”) Sinka Benedek fia a kocsi után szalad, hogy felírja a rendszámot. Csakhogy a járgány a cigánysor felé halad. (“Megrémültem – meséli az apja -, este volt, veszélyes ott egyedül, feltápászkodtam, és a fiam után futottam.”) Ahogy a sarkon befordul, leütik. A felesége hallja a kiabálást, azonnal hívja a rendőrséget, és megy utánuk. (“A férjem dzsekijét láttam a földön, de már vagy harmincan rajtuk voltak, köztük egy fekete férfi egy vascsővel, könyörögtem, ne bántsák őket. “Ez a mi területünk, ha átlépi a határt, megbánja”” – emlékszik Sinkáné az elhangzottakra.)
Az ügyészségi iratok szerint az apának eltörik a karját, két fogát kiverik, a fiú szem alatti horzsolásokkal megússza. (“Kétségbeesésemben azt ordítottam: jönnek a kommandósok – mondja a nő -, bár hazudtam, de a romák szétszaladtak ijedtükben.”) A rendőrség három személyt gyanúsít, az ügyészség bizonyítottság hiányában menti fel őket, mert az áldozatok – ezt nekünk is megerősítik – nem ismerik fel a támadókat. A cserbenhagyó gázolót (bár a vajda ismeri) nem sikerül azonosítani.Gyöngyöspata felzúdul, ez már a második csoportos támadás. (“A cigányok is kaptak, de az soha nincs benne a jegyzőkönyvben” – mondja a vajda.) Mi az, hogy nem mehetnek keresztül a cigánysoron, hogy az a romáké? Az út közterület, ráadásul a Kecskekőre, a birtokaikhoz a cigányok házai között lehet felmenni. (“Miért, magát bántották most?” – bizonyítja a cigánysor veszélyességéről szóló hírek megalapozatlanságát a vajda felesége, miközben végigsétálunk vele az utcán.) A falusiak demonstrációt szerveznek, “Gyöngyöspata mindannyiunké” – áll a romák által lakott utcákon végigvitt transzparensen, a vajda is beáll közéjük, hogy ne legyen verekedés.Utoljára még képesek összefogni, amikor hírét veszik, hogy Gyöngyös városa városrehabilitáció címén szabadulna meg a romáktól. Közösen tiltakoznak, ne telepíthessenek “problémás” oláh cigányokat a helyi romungrók közé, ne tetézzék a bajt.  3. Fojtogatni a tanárt

Nincs nyugalom. 2009. június 4-én a hegybíró házánál megismert egyik kisgyermek rendetlenkedik az órán, a pad tetején ül, trágár módon kiabál, a pedagógus – a hegybíró házánál megvert képviselő felesége, Maka Attiláné – megpróbálja a helyére tuszkolni. A gyerek azt állítja, hogy eközben megütötte a tanárnő; az ítélet nem szól szándékosságról. Ekkor érkezik a már jól ismert nagymama, aki egyszer a rendőrre támadt, egyszer a hegybíró házánál felbujtóként lépett fel, és rátámad a tanárra (szerinte kétszer mellbe csapta a pedagógus). A bíróság ítéletében viszont az áll: a cigány asszony kezdte fojtogatni a tanárnőt, arcon ütötte, a hajánál fogva rángatta. Az eset felháborítja a településen élőket.4. Az Ördög visszatér – hárman a rendőr ellen
2010. április utolsó estéjén hangos mulatozás miatt többször is kihívják a körzeti megbízottat, a romák ilyenkor lehalkítják a zenét, s ahogy a rendőr elmegy, újra felerősítik. Egyik alkalommal körbeállják, az egyik támadó székkel megdobja a rendőrautót, 350 ezer forint kárt okozva. Megjelenik régi ismerősünk, a hegybíró házánál Sinka Sándort megütő Ördög, a tömegből kiválva megfenyegeti a rendőrt, megpróbálja megütni. Közben egy harmadik férfi is támad, mire védekezésül a rendőr elereszti Hóhér nevű szolgálati kutyáját. Ez segít, amíg szirénázó autókkal megérkeznek a megtámadott rendőr kollégái. (“Kommandósok jöttek ránk, kimentem hozzájuk, mit akartok csinálni?” – mondja a vajda, aki szerint nem történt semmi komoly. “Ha valaki megütötte volna a rendőrt, eltörtem volna a kezét, lábát” – indokol.) Az Ördög szabadlábon várja az ügy kimenetelét.
5. Ájulásig verve az iskolában

Idén március végén újabb feljelentés érkezett, eszerint a helyi Jobbik-vezető fiát három roma gyermek olyan súlyosan bántalmazta az iskolában, hogy kórházba került. Mindhárom elkövető 14 éven aluli, nem büntethető. (“Hogyan lehetséges ez, miért voltak akkor ott a pedagógusok? Cigarettáztak?” – mondja a vajda.)

Gyöngyöspatán azt mondták, történhet bármi, náluk semminek sincs büntetőjogi következménye. A faluban érzékelhető módon legalábbis nem, miközben a gyöngyösi városi bíróságon aktahegyek magasodnak, tele a patai bűncselekményekkel. Egy ország nézte április 26-án, hogyan verték meg a romák az őket provokáló idegeneket. Az egyik gyanúsított korábbi ismerősünk, az Ördög ragadványnevű férfi. A bírósági iratok szerint Baranyi Roland 2006-ban okirathamisítást követett el, ezért jogerősen 30 ezer forint pénzbüntetésre ítélték, ugyanebben az évben lopás, garázdaság, könnyű testi sértés miatt (a hegybíró háza előtti támadásért) egy év börtönt kapott, két év próbaidőre felfüggesztve. 2007 februárjában lopáson érték, emiatt figyelmeztetésben részesítették. Szeptemberben súlyos testi sértést követett el, amiért egy év – három évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélték. 2008-ban falopásért és garázdaságért is elítélték, és lopásért 30 nap közmunkára kötelezték jogerősen. Majd rátámadt a rendőrre – ebben az ügyben még folyamatban van a nyomozás.

Felsorolni is sok, idén április 26-án mégis főszereplője lehetett a gyöngyöspatai támadásnak: az ügyészség szerint az egyik menekülő felé futott, ő pedig ököllel ütötte meg. Akkor előzetes letartóztatásba helyezték, május 17-e óta ismét szabadlábon van.

Gyöngyöspata az utóbbi hónapokban gerjesztett indulatok nélkül sem állít ki jó bizonyítványt a jogállamiságról. Az iskolában továbbra is együtt tanul a megvert és a megverő (igaz, őket védelem alá helyezték), az iskolaigazgató szerint van olyan 11 éves gyermek, akinek már 17 rendőrségi ügye volt. Mindez elintézve azzal, hogy kiskorúként nem büntethető. Az egyetlen változás: rövidesen börtönbe kell vonulnia a verekedős nagymamának, az általa nevelt két gyermeket a napokban állami gondoskodásba vették. Csemer Jánosnét a tanárverésért jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítélték, s a hegybíró háza előtt 2006-ban történtek miatt felbujtóként rárótt nyolc hónapot is le kell ülnie.


A módszer

Cikkünket a gyöngyöspatai erőszakos bűncselekményekről szóló jogerős ítéletekre építettük. A rendőrrel szembeni támadás, illetve az április 26-i események ismertetése során az ügyészség tájékoztatására alapoztunk. A hivatalos iratokban nem szereplő, illetve azokkal ellentétes véleményeket zárójelben közöljük.
A fenti cikk forrása:
 
HetiVálasz
 
MAGYAROK – MIKOR ÉBREDTEK FEL ???
ÉBREDJETEK MÁR FEL !!!!
NEMCSAK GYÖNGYÖSPATA !!! –
A HELYZET GYAKORLATILAG AZ EGÉSZ ORSZÁGBAN HASONLÓ –
A BALOLDALI-LIBERÁLIS POLITIKUSOK KÖZBEN KÜLFÖLDÖN HAZUDOZNAK, AZ ÁLDOZATTÁ VÁLT MAGYARSÁGOT MOCSKOLJÁK BE – A RASSZISTA CIGÁNYOK AGRESSZIVITÁSÁNAK MAGYAR ÁLDOZATAI GYAKRAN FELJELENTÉST SEM TESZNEK,  MERT FÉLNEK A BOSSZÚTÓL – A RENDŐRSÉG A BŰNÖZŐ CIGÁNYOKKAL SZEMBEN GYENGE, A VÉDTELEN MAGYAROKKAL SZEMBEN NAGYKÉPŰ, GŐGÖS, ARROGÁNS VAGY ÉPPEN AGRESSZÍV – AZ ÁLLANDÓ HÁTRÁLÁS CSAK ROSSZABBÍTJA A HELYZETET –
A KÖV. LEVÉL JÓL ILLUSZTRÁLJA AZ ÁLLAPOTOKAT:
 

Rettegő falusiak: “a cigányok minden magyar gyereket agyon akarnak verni”

2011. június 03. 12:46
Hunhír.info

Levelet küldtek a szentetornyai magyarok a beol.hu szerkesztőségébe, valamint az orosházi polgármesternek, a rendőrkapitánynak, a cigány kisebbség elnökének. A rettegő magyarok megelégelték a megfékezhetetlen cigányterrort. Íme, a magyarok elviselhetetlen fájdalma, panasza:

,,A lakosságot a tyúklopáson és a fémtolvajláson kívül legalább annyira nyugtalanítja többek között a Szilágyi Erzsébet utcai ,,gyülekezeti házban” az egész napos tömeges ordítozás, a nyitott, kitámasztott ablakokon át áradó ordítozás, az üvöltő zene, az utcát ellepő, agresszív felnőttek és a sötétedés után is az utcán ordítozó, tomboló gyermeksereg, akik a kerítéseket rugdossák, az idősebb lakók ablakait verik.

De minden törvénytisztelő magyar állampolgár tudja, hogy a cigányt nem szabad megfélmlíteni, így ezt kénytelen tűrni és elviselni. Otthonaink — egész életünk munkája — elértéktelenedett, nyugalmunk örökre odalett.

Nem tudjuk, hogy a ,,pátyolgatott”, agyonsegélyezett, dorbézoló, mélyszegénységben tivornyázó cigányokat ki kényszeríti arra, hogy egész nap ordítozzanak, cirkuszoljanak, tömegesen, a magyarokat megfélemlítve, agresszív magatartás tanúsítva vonuljanak – nem az utcán – az úton.

Így aztán a civil autóval történő éjszakai portyázás nekünk már pusztán annyit ér, mint halottnak a csók. Itt rend soha nem lesz, mi amíg élünk, tűrünk és félünk nappal, félünk éjjel, mert ez a velejéig elvetemült, kizárólagos jogokkal rendelkező népség – nem a bőr színe a probléma, hanem a viselkedés – félelemben tart öreget és fiatalt.

Nem beszélve a gyermekekről, akik a délutáni órákban a város iskoláiból busszal utaznak együtt a cigány gyerekekkel és az őket ,,anyatigrisként” féltő, és kísérő szüleiktől, akik a buszról leszállva, valamilyen meggondolásból minden magyar gyereket agyon akarnak verni.

És mit tesz ilyenkor a megfélemlített magyar gyerek? Rohan, mint az őrült hazáig. Az ,,édesanyák” pedig végigordítják az utat és imádott csemetéjükhöz a legszebb szavuk: rohadj el! Ez a valós szentetornyai állapot és ez nem előítélet, hanem sajnos mindennapi tapasztalat.

Véleményünk szerint kell a polgárőrség, mert a valós szentetornyai helyzetet egyetlen hatóság sem ismeri igazán, megoldani pedig avgy képtelen, vagy nem is akarja! Szíveskedjenek ezen az eddigieknél jobban elgondolkodni és cselekedni, amíg nem késő. Nekünk a statisztika kevés, eredményt szeretnénk – írják levelükben a rettegő, cigányterrortól szenvedő, elkeseredett, megvert, kirabolt, megalázott magyarok.

 

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s