Pilis

Napnyugta a Ziribár felett

A Pilis csodálatos titkai – a Föld szíve – Szívcsakra

Miközben a Dalai Láma a magyarországi látogatásakor elsőként az általa a világ legfontosabb és legcsodálatosabb helyének, a Föld szív-csakrájának nevezett Pilis-hegységbe siet, India nagykövet asszonya pedig rendszeresen a Dobogókőhöz látogat „feltöltekezni”, a Szent Hegységtől mindössze fél órányi autóútra lévő Budapesten, és általában Magyarországon, az emberek többségének még mindig nincs fogalma arról, hogy milyen értékes helyre született.

Az ősi, romlatlan vallások követői szerint ugyanis a Föld szíve a Kárpát-medencében, s azon belül is a Pilis-hegységben dobog. Őseink nem véletlenül adták a terület középpontjában lévő csúcsnak a Dobogókő nevet. A Pilis-vidéke, a körülölelő Duna segítségével, egykor maga is egy tökéletes szív alakot öltött, mint ahogy az is tény, hogy a hegység csúcsai az égbolt fő csillagainak megfelelően helyezkednek el. Mindezek ellenőrzéséhez elég rátekinteni a térképre, vagy végigbarangolni a vidéket. A régi, elpusztított világ azonban kéretlenül is kezd újra feltámadni, előbukkanni a föld mélyéről. Évről évre több ezren, egyre többen gyűlnek össze feltöltődni a Pilis hegyei közé, ahol újra templomot állítanak maguknak az emberek.

Miről beszél a Pilis?

Talán egyetlen szent helyünkkel kapcsolatban sem merült fel annyi kérdés, ellentmondás, talány és épp ezért nem foglalkozott vele annyi kutató sem, mint épp a Pilissel. A jelentőségét, szakralitását és rejtélyét taglaló irodalom ma már igen számottevő, ezért az alábbiakban a kérdés legfontosabb csomópontjait és az eddigi legfőbb kutatási eredményeket foglaljuk össze, kiegészítve ezeket saját méréseink eredményeivel.
A Pilisnek már az elnevezése is igen „beszédes”! Éppúgy ott bujkál e névben a PóLuS –jelleg, az ősi szerelemvallásunkra utaló PáRoS működés vagy a fejtető és a kenyér szélének(!) régi magyar PiLiS elnevezése, mint az itt található szent helyeket őrző és működtető PáLoSoké.
Ha pedig a történetiség vonalán indulunk e név nyomába, gyorsan a messzi ősmúltban találjuk magunkat. Több forrás szinte egybehangzóan arról tudósít, hogy e név a jászokhoz köthető. Még izgalmasabb azonban az, hogy miként? A források szerint a jászok a jón nemzet egyik ága voltak, az ógörög megnevezés alapján pelazg fajták. A régi oklevelekben „jazig”, „jason” névalakban szerepelnek, míg az egyiptomiak „Palesta” néven említik őket, bizonyára Peles-Palos-Pilis királyukról! A Palesztína (filiszteusok) név is tőlük eredeztethető. /A XIV.-XV.századi okleveleink az Aba nemzetséghez tartozókat hol jászoknak, hol kunoknak, hol pedig filiszteusoknak nevezik!/ A görög hagyományban Palos (testvérével Napossal) a Héraklésztől(=Magóg) származó Szkűtész(!) fia. E név másik változata lehet az ugyancsak a görög hagyományban előforduló Péleus király, Akhilleusz apja, kinek lakhelye a Pélion-hegység, amelyről nyugodtan állíthatjuk, hogy az ókori görög világ Pilise, minthogy méréseink szerint valóban együtt pulzál a Pilissel! A hegység előterében jelentős számú kurgán található és erről a területről került elő a Dimini- és Szeszkló-kultúra leletanyaga, amelyet Sir Gordon Childe a Kárpát-medencéből a Földközi-tenger irányába kisugárzó műveltség emlékének tart (Bodrogkeresztúri, Vatyai, Bükki kultúra), s melynek további állomása Trója!
És ha már Trójánál tartunk (a trójai mondakör kiindulópontja egyébként épp Péleusz lakodalma!), idézzük meg Paris királyfit, akiről a hagyomány azt tartja, hogy Trója bukása után vesztes népével a Duna mellé vándorolt és itt egy várost alapított Sicambria néven. Itt laktak közel 4oo esztendeig, azután egy részük a Secuana (=Szajna) vidékére ment és ott alapított hazát. Sicambria, mint ismeretes, később Atilla városa! A Pilisben található mai földrajzi nevek közül a Szikáros és a Szikárosi-rét mutat ebbe az irányba, míg a Szajna régi Secuana neve a székelyek felé!
A jászok egy másik királya, akinek neve Jámon, Jámen vagy Jemen, illetve egyszerűbb névalakban Jám vagy Jón, Athén uralkodója lett és nagy birodalmat alapított. A jón gyarmatosítás idején az egyik király Jászó-Jázon népének egy részével benyomult a Fekete-tenger terébe (Argonauták története!). Itt Szarma fejedelem egykori birodalmába kerültek, s a Szarma-ta (=Szarma-féle) melléknevet kapták.
Visszatérve a Pilis, mint szent hely kérdéséhez, kezdjük az e szempontból talán legfontosabb sajátosságával: mint ahogy a Kárpát-medence, úgy a Pilis is a világ kicsiben. Már legalábbis ami a világban megnyilvánuló vallásalakulatokat és a hozzájuk kötődő szent helyeket illeti, de hisz épp ezekről szóltunk eddig is. Persze ez csak akkor okozhat igazán meglepetést, ha nem tudjuk, hogy a világ működésének épp ez a szervesség az egyik legfontosabb sajátossága, amely a Kárpát-medence és a magyarság esetén különösen hangsúlyos jelentőségű (ne feledjük, itt a mag képviseletéről van szó!).
Vegyük tehát sorba a szóba jövő vallásalakulatokat és a nekik megfelelő, méréseinkkel is hitelesített szent helyeket Pap Gábor: Pilis-szindróma című tanulmánya nyomán:

Táltosok Pilisszentlélek
(kétpólusú működés)
Vöröskő

Az ide tartozó szent helyek erődítmény-jellegűek, de természetes úton, hegyi erődítményekkel.

Szeredások Klastromkert
(kétpólusú működés)
Tüskéshegy

Az ide tartozó szent helyek erődítmény-jellegűek, mocsarakkal körbevéve.

Buddhizmus-Manicheizmus Dobogókő – Három Forrás
(háromszor két pólus)
Holdvilág-árok – Bölcső-hegy

Pilismarót-Hábod – Malomvölgy

Az ide tartozó szent helyek erődgyűrűk.

Hinduizmus Tornyos-hegy /egy szentély-egy vár rendszer/
(hárompólusú működés)
Prédikálószék /szárnyalakzatokban sorakoznak a védelmi építmények/

Fehér Szirtek /erődgyűrűk/

Hasonlóan, ahogy a Kárpát-medence esetén tettük, érdemes térképünkre felülről ránézve a formai analógiákat is számba venni. Az így elénk táruló látvány kettős természetű: beazonosíthatjuk szívként (a szív tetejénél található a Szent Mihály-hegy beszögellése a Duna kanyarulatával), mintegy formailag is megerősítve a szívcsakra működését, és beazonosíthatjuk egy hatalmas madárként, vagy még inkább kakasként (ekkor a fejét és a nyakát Esztergom és környéke rajzolja ki a Dömös feletti kanyarulattal, farktollazata a szentendrei Duna-szakasz, lábai Pilisborosjenő, Piliscsaba és Pilisvörösvár irányában találhatók; Dobogókő környékén pedig megtalálhatjuk a Kakas-hegyet és messzebb a Madár-hegyet!).
A madár és a kakas az égbolton egyaránt a Halak téridő-tartományának keleti jelzőállata. A Halak pedig egyaránt jelzi a Krisztus földi életével kezdődő világkorszakot és élete példázatának legbenső lényegét: a szeretet általi teljes önfeláldozást. Ennek a szeretet-szerelemnek bolygói képviselője viszont a Vénusz, amit a szumír hagyományban Istar istennő képviselőjeként azonosítottak. Vénusz-Istar viszont épp a Halakban van erőben, ezzel segítve az előbb említett önfeláldozást. A Duna folyó korábbi neve azonban éppen Ister volt. Az Ister szónak az Astur hangalaki megfelelője viszont ősmitoszi Turul madarunkat idézi meg krónikáink tanúbizonysága szerint (Astur-féle madár).

Born Gergely

forrás: http://www.titokzatos_pilis.abbcenter.com/?id=41538&cim=1

A Pilis Titkai >> Magyar Atlantisz

A Rám-hegy “bejárata”

Magyar Atlantisz – A Pilis életre kel

A Pilist egész évben kirándulók, túrázók, síelők százai, amatőr és hivatásos kutatók keresik fel, és valamilyen rejtélyes módon az ideérkezők közül azokat is hamarosan megszállja egyfajta különös nyugalom, akik semmit se hallottak a hely szelleméről. Amit a dalai lámához hasonlóan világszerte sokan tudnak, az a hazai látogatók többsége előtt máig ismeretlen: a Pilis a Kárpát-medence energetikai szempontból kitüntetett helye, őseink szerint az a pont, ahol “az Ég és a Föld összeér”.

A ma emberének sokszor már alig mond valamit a szent hely kifejezés, pedig elég, ha fölelevenítjük a gyermekkori olvasmányainkból, a rég látott filmekből ismert indián szereplőket, és máris könnyebben megérthetjük. Az indiánok vándorlásaik során egyszer csak azt mondják, hogy “itt álljunk meg, mert szent helyre érkeztünk”. A “sápadtarcú” nem érti, és nem érzi a hely jelentőségét, mire az indián elmagyarázza, hogy ott laknak az ősök szellemei. A Pilisben a magyar ősök szellemei “élnek”, még akkor is, ha “létezésükkel” az utóbbi évszázadokban meglehetősen kevesen és keveset foglalkoztak. Az elmúlt néhány évben azonban ez a rég elfeledett világ mintha kezdene életre kelni. Egyre több olyan lelet, adat vagy új ismeret bukkan fel a Pilis különböző pontjain – nemegyszer különös körülmények között -, ami szinte rákényszeríti az embert, hogy átgondolja a magyarság történetének eddig – a többség számára – kevésbé ismert évszázadait.

A Pilis szakralitásának vizsgálata során a kérdéskör bármelyik vetületét vesszük is szemügyre, szinte minden esetben a legtávolabbi múltba jutunk el, amelyet a sumer ékírásos táblák úgy jellemeznek, hogy a “királyság leszállt a Földre”.

Ahol megnyílt a föld

A Pilisben az elmúlt néhány évben sorra kerülnek elő az elpusztított és elfelejtett világ nyomai. Szinte naponta bukkannak fel egykori hatalmas templomok, alagútrendszerek több száz éves maradványai, de előkerültek már a környéken kétezer éves cserépdarabok, nyílhegyek, furcsa alakú kövek és több ezer éves faragványok is. Nem meglepő módon a leletek némelyikén a szív jele látható. 2000. szeptember 23-án a pálos rendet alapító Szent Özséb tiszteletére szabadtéri misét rendeztek Pilisszántón, ahol egész különös leletre bukkantak a két évvel korábban fölfedezett egykori templom romjai fölött. Egy 80 kg-os kő került elő, amelyen azelőtt soha nem látott, különös, kettős kereszt formájú minta látható.

A kő a szakértők szerint egész biztosan a XI. század előtt keletkezett. Pap Gábor művészettörténész a római egyház által eretnekséggel vádolt bogumiloktól eredezteti az alkotást, mások az egyiptomi kopt keresztény motívumokhoz hasonlítják a kettős keresztet. Egy valamiben azonban mindannyian egyetértenek: a kövön a római, judeo-kereszténységtől eltérő motívum látható.

A keresztes követ most abban a templomban őrzik, ahol korábban szó szerint megnyílt a föld. Mára már kiderült, hogy egy alagútrendszer húzódik alatta, amelyet – az itt talált leletek tanúsága szerint – a középkor előtt alakítottak ki. De maga a templom is érdekes: noha a XVIII. században építette a betelepített sváb lakosság, falaira csak Árpád-házi szenteket festettek. Építészeti szempontból pedig semmi nem indokolja, hogy egy vízmosás fölé építették – hacsak nem valami eddig ismeretlen okból.

Pilisszántó polgármestere elmondta, hogy a kő “megválogatja”, ki jöhet hozzá. A szakrális tárgyak a jót jobbá, a rosszat még rosszabbá teszik. Aki csak szenzációéhség miatt keresi fel a szent követ, azt kapja, amit megérdemel…

Pilisszántón találtak már egy szív alakú követ is, rajta két rajzolattal. A felső a régészek szerint egy áldott állapotban levő asszonyt mintáz, aki kísértetiesen emlékeztet a világszerte hasonlóképpen ábrázolt őskori termékenység-istennőkre. Makoldi Miklós régész 6-7 ezer évre becsüli a lelet korát.

Fehér az egyháza…

Maga a pilis szó a kopasz, illetve leborotvált fej jelzője, egy helytörténeti műben pedig azt olvashatjuk, hogy a fejtetőt nevezték így régen. Papi kifejezés is egyben, másik megfelelője, a tonzúra manapság is megfigyelhető néhány szerzetesrendnél, amelynek tagjai a fejtetőt kopaszra borotválják. Itt található az emberi test korona-csakrája, amin keresztül – az ezoterikus tanítások szerint – a Teremtő energiája áramlik. A tiszta, isteni energiának, illetve ennek a pontnak a tanítás szerint fehér a színe. A fehér szín állandóan, kísértetiesen visszaköszön a Pilissel kapcsolatban, ahogy azt egy régi magyar népének is megörökítette:

Ennek a világnak
Fehér a virága
Fehér az egyháza
Fehér a csuhása

Ennek a világnak
Itt dobog a szíve
Itt van a lelke
Itt van a közepe

Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok tagjai is fehér ruhát hordtak, és ahogy a továbbiakban látni fogjuk, ez a pilisi születésű rend ezer szállal kötődött az “Égből leszállt királysághoz”.
Feltűnő, hogy a történelmi Magyarországon mennyi Fehér- vagy Fejérvár van, ismeretes továbbá, hogy minden fontos történelmi helyünk a Fehérvár vagy Alba (latinul fehér) nevet viselte.

Létezik egy velencei fametszet a középkori Székesfehérvárról, ami több kutatót arra sarkallt, hogy a magyarok szakrális központját nem a mai Székesfehérváron, hanem a Pilisben keresse. A kutatások eredményeként egyre többen vallják, hogy Fehérvár koronázó városunk egykor valóban a Pilisben helyezkedett el, ami a korona-csakra, fehér és beavatás fogalmak érdekes találkozása.

A beavatás helye

A fejtető, a legfelsőbb fölött már nincs semmi. Szimbolikusan tekintve a Pilist, az Ég és a Föld határán van az a hely, ahol a földi kilép a Földből és belép az Égbe, magyarul: megkapja az Égi Tudást. Pontosan ez az a hely tehát, ahol a beavatás történhet. Mint ahogy az emberi testben ez a hely a fejtető, ugyanúgy a Kárpát-medence “pilise” az, ami képes a fentről jött finom energiák befogadására.

Ha a történelmi Magyarországot élő testnek fogjuk fel, ahogy az a középkorban általánosan elfogadott nézet volt, akkor ennek az “országtestnek” a fejtetője, a “pilise” nem más, mint a Pilis, az égiek és földiek közötti kontaktus helyszíne. Ezért volt az, hogy ezt a területet időtlen idők óta mindig is a legfelső vezetők uralták. Már az Árpád-házi királyok idején is a legjobban őrzött és féltett birtok volt. (Érdemes megemlíteni, hogy a kutatók szerint az első lovastársadalom, lóról nyilazó hadsereggel, Kr. e. 1900 körül jelent meg a Közel-Keleten. A kánaáni rovásírásos szövegekben ez a nép “PLST”, vagyis “PiLiS-Tu” néven szerepel. Többen innen származtatják a filiszteus szót. Az ókori írók e lovastársadalom tagjait “filiszteus hunoknak” is nevezik.)

A Pilis körvonala (a Visegrádi-hegységgel együtt) egy hatalmas szívet formáz, amelynek a közepén található Dobogókő, a Kárpát-medence energetikai központja. Őseink nem véletlenül adták a terület középpontjában álló csúcsnak ezt a nevet, tudniuk kellett, hogy itt “dobog” a világ szíve. Az Árpád korban ezt a területe “Insula Pilis” (Pilis-sziget) néven nevezték. Ha rápillantunk a térképre, és leszámítjuk az utóbbi 1500 év mintegy 400 földrengését, amelyek során például “az egyik hegy belezuhant a Dunába”, és így nyilván megváltozott a környék képe, akkor tökéletes szívalakot látunk. A területet a ma itt élők is a Föld szíveként emlegetik.

A korona- és a szív-csakra így tehát a Pilisben egy helyen található, ezáltal teljes szakrális uralkodói programot képvisel. Az itt található pontokon keresztül átadhatóvá vált az isteni energia az arra alkalmas befogadó személynek. És valóban, a Pilis alagútrendszerében, a titkos barlangokban a pálosok beavatási rítusainak központi szerepe volt.

Isten jelölte ki

A Pilis bizonyíthatóan már a szkíta kortól lakott volt, és a honfoglalásnak nevezett eseményt megelőzően is sok kultikus hellyel rendelkezett. A szkíták Kr. e. 900 körül már létező birodalma a mai Dél-Oroszországtól Közép-Európáig terjedt, magába foglalta tehát a Kárpát-medencét is. Ugyanezt igazolják az ókor nagy szerzői, köztük Arrianosz görög történetíró és filozófus, aki ezt írja: “Az európai szkíták mint legnagyobb nép lakják Európát.”

A Pilis Árpád-kori szakralitását oklevelek bizonyítják: mindvégig királyi központként működött, soha nem lehetett adni-venni benne földterületeket, csak királyi jóváhagyással. Később, az Anjou-kortól Visegrádon, a fellegvárban őrizték a Szent Koronát (amely a világon egyedülálló módon nem királyi, hanem beavatási korona), és a Képes Krónika képein a koronázás helyeként a Pilis azonosítható. A szent helyeket, ahogy mondják, maga az Isten jelöli ki. Nem véletlen tehát, hogy a környéken Mária-jelenések, csodás gyógyulások tucatjaival találkozunk.

Visszatérve az indián példához, a szent helyekre mindig csak a varázsló vagy a törzsfőnök engedélyével lehetett belépni. Őseinknél a varázsló a táltos, a törzsfőnök pedig a király volt. A táltosok eltűnésével a pálosok vették át, vitték tovább a hagyományokat, és valóban, a király és az ő engedélyük nélkül senki se léphetett a területre. A legbelsőbb részbe, a Pilis “pilisébe” – a Szentek Szentjébe – még a királyi család tagjai se léphettek be felügyelet nélkül.

A hely ősiségére utal, hogy a Pilis-hegyen állva jól látható a Ziribár-hegy, amely fölött a téli napfordulókor, december 21-én a Nap kel, mégpedig úgy, hogy az éltető napfény a Pilis egyik fontos pontjára esik. A sumerológusok egybehangzó véleménye szerint a “ziribár” szó hegyszorost, ébredő fényt, újjászületést jelent. (Ismeretes, hogy a legkorábbi kultúrák, gyakorlatilag kivétel nélkül, a “legfelsőbb Istent”, a “Magasságost” a Nappal azonosították. Őseink is naphitűek voltak.)

Az egyiptomi piramisok az Oziriszt megszemélyesítő Orion csillagkép mintájára épültek. Tudjuk, hogy az Orion a magyar mitológiában Nimróddal azonos. Többek feltételezése szerint ennek pontos mása megtalálható a Pilisben: a csillagkép csillagait a pilisi hegyek rajzolják ki. A középső három csillag az Árpád-vár, a Rám-hegy és a Magashegy. Az elrendezés ugyanaz, amit az egyiptomi piramisoknál látunk: a leghalványabb csillagot a legkisebb piramis jelzi, a legerősebbet pedig a legnagyobb. A csillagkép további négy pontjának mindegyikénél pálos kolostorromok találhatók.

(Forrás: Dobogó folyóirat, http://www.titokzatos_pilis.abbcenter.com/?m=A+Pilis+Titkai&al=Magyar+Atlantisz+)

A Föld Szíve Magyarország, Pilis, Dobogókő, Mária Országa
(videó – imádságokkal!)

Összefoglalásként:

A Kárpát-medence a Földünk szíve, Pilis hegye e világ szíve.
Őseink még érzékelték ezeket a szent erőket, s nem véletlen ragaszkodtak földünkhöz, otthonunkhoz. 
A Pilis a Kárpát-medence energetikai szempontból kitüntetett helye, őseink szerint az a pont, ahol“az Ég és a Föld összeér”.
A tiszta, isteni energiának, illetve ennek a pontnak a tanítás szerint fehér a színe. A fehér szín állandóan, kísértetiesen visszaköszön a Pilissel kapcsolatban, ahogy azt egy régi magyar népének is megörökítette:

Ennek a világnak
Fehér a virága
Fehér az egyháza
Fehér a csuhása

Ennek a világnak
Itt dobog a szíve
Itt van a lelke
Itt van a közepe.

Aradi Lajos a Pilis-rejtélyről

Pilisösszefogás
http://www.kincseslada.hu/pilis/content.php?article.cat.2

Szántai Lajos – Pilisszentkereszt 1

Szántai Lajos – Pilisszentkereszt 2 és a többi rész
http://www.youtube.com/watch?v=W6eAtifM2i8&feature=related

Szántai Lajos – Pilisszentkereszt 9 befejező előadás

A Pilis titkai. A Pilisszántói temetőben talált Szentkő.
Piramis a Pilisben (az Rtl klub felvétele)

http://www.youtube.com/watch?v=qXxbLx_fimo&feature=related

 

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s